Az V. kerületről
Fővárosunk V. kerülete a Belvárosból és Lipótvárosból áll 1950 óta. Lipótváros a Deák Ferenc utcától északra, míg a Belváros, a történelmi városmag attól délre terül el. Annak ellenére, hogy itt lüktet a város és talán az ország szíve is, területében és népességében a legkisebb kerületek között említhető.
Történelme egészen az őskorig vezethető vissza, amikor már fontos átkelőhelyként használták a települést. Aztán a római korban is lakott terület volt, hisz ma is látható romok igazolják, hogy ezen a területen egy római erőd a Contra Aquincum állt a mai Március 15. tér helyén. Az ősi Pest alapja a XI. században kereskedőtelepként működött. A XII.századra már városfal is állt itt, melynek 3 kapuján biztosították az átjárást. A fal vonulata a mai Kiskörút volt, a három kapu pedig a Váci, Kecskeméti és Hatvani kapu volt. Majd jött a tatárjárás, ami következtében felégették a várost, lakóit pedig kivégezték. Ezt követően nehezen indult be a népesedés, a XV. századra lett akkora, hogy bíróválasztási joggal éljen. A középkori időkben a fejlődés legmagasabb pontja Mátyás király uralkodása alatt következett be, amikor is szabad királyi város lett 1470-ben.
